Az egyszemélyes zenekar konkrétan éneklés közben a hónaljával fingik, de hogy! A staccato hibátlan, és ahogy az elnyújtott hangoknál sír a hónalj, az valami meseszép… Megszakad a szív és a rekeszizom is.
Köszönöm Szupercella barátomnak, hogy megmutatta ezt az afrikai csodát, és hogy kiemelte az egyik legjobb részt: