A halálos beteg fiatal lány élete legutolsó napjain megírta, mit tanult a boldogságról

A 27 éves ausztrál Holly Butchernél a rák ritka formáját, a Ewing-szarkómát diagnosztizálták. A végsőkig küzdött, hogy legyőzze a betegséget, de végül nyilvánvalóvá vált, hogy már nem lehet kigyógyítani belőle. A kórházban töltött idő alatt egy levélben összegezte gondolatait az életről és a halálról. Eredetileg csak a családjának, barátainak és távolabbi ismerőseinek szánta, de már több százezren megosztották. A levél megírása után egy nappal Holly elhunyt.  

„Furcsa dolog 26 évesen szembesülni a saját halandóságunkkal és elfogadni azt. Az ilyesmit inkább figyelmen kívül hagyjuk. Jönnek az új napok, aztán eltelnek és mindezt természetesnek vesszük; mindaddig, amíg valami váratlan nem történik. Mindig azt képzeltem, hogy majd megöregszem, ráncos leszek és megőszülök – leginkább a gyönyörű családomtól (sok gyerekkel!). Elképzeltem ahogy együtt építjük életem szerelmével a közös életünket. Annyira vágyom erre, hogy fáj. Ilyen az élet. Törékeny, értékes és kiszámíthatatlan, amiben minden új nap egy ajándék, nem pedig jog.

Huszonhét éves vagyok. Még nem akarok menni. Szeretem az életem. Boldog vagyok, és ezt a szeretteimnek köszönhetem. De az irányítás nem az én kezemben van.

Nem azért kezdtem el írni ezt a “búcsúlevelet”, hogy félelem övezze körbe a halált - én szeretem, hogy a halál elkerülhetetlenségét az ember nagyrészt figyelmen kívül hagyja. Azt viszont nem, amikor nem tudok beszélni róla, mert egyfajta tabuként van kezelve, ami soha nem fog megtörténni velünk. Ez eléggé zavar mostanában. Csak azt szeretném, ha az emberek nem aggódnának annyira az élet apró, jelentéktelen dolgai miatt és megpróbálnák észben tartani, hogy a végén mindannyiunkra ugyanaz a sors vár, ezért azzal kéne töltenünk az időnket, ami érdemes arra, és amivel azt szépnek érezhetjük, nem pedig hülyeséggel.

Sok időm volt eltűnődni az életen az elmúlt hónapokban, leírtam most sok ilyen gondolatomat. Naná, hogy mindig az éjszaka kellős közepén bukkannak fel a fejemben ezek a random dolgok!

Amikor nevetséges dolgok miatt panaszkodsz (az elmúlt hónapokban annyiszor tapasztaltam ezt), mindig gondolj valakire, aki éppen egy valódi problémával küzd. Légy hálás, hogy csak egy ilyen apróság áll az utadba és lépj túl rajta. Nincs azzal baj, ha tudomásul veszed hogy valami idegesít, de próbálj meg nem nagy jelenetet csinálni belőle és ezzel elrontani más emberek napjait.

Ha erre képes vagy, menj ki a lakásból és vegyél egy rohadt nagy levegőt mélyen a tüdődig, csodáld meg, milyen kék az ég és milyen zöldek a fák, annyira gyönyörű.

Gondolj arra, milyen szerencsés vagy, hogy lélegezhetsz.

Talán óriási dugóba keveredtél, vagy nem aludtál jól, mert ébren tartottak a csodaszép gyermekeid, esetleg túl rövidre vágta a hajad a fodrászod. Letört az új műkörmöd, túl kicsik a melleid, narancsbőrös a feneked és a lobog a hasad a zsírtól.

Engedd el ezt a sok szarságot… Esküszöm, hogy nem ezeken fogsz gondolkodni, ha elérkezik a te időd. Ezek a dolgok annyira jelentéktelenek, amikor átértékeled az életed. A saját szemem láttára sorvad el a testem anélkül, hogy bármit tehetnék ellene és az egyetlen dolog, amire vágyom ezekben az időkben, az az, hogy hadd tölthessek el legalább még egy szülinapot vagy egy karácsonyt a családommal, vagy csak még egy napot a kutyámmal és a párommal. Csak még egyet.

Hallom az embereket, ahogy panaszkodnak arról, milyen borzalmas a munka meg mennyire nehéz sportolni. Légy hálás, hogy fizikailag képes vagy rá. A munka és a mozgás egyszerű dolgoknak tűnnek… mindaddig, amíg a tested többé nem engedi, hogy végezd őket.

Emlékezz, hogy az egészségnek több oldala is van a testi mellett… dolgozz ugyanolyan keményen a mentális, érzelmi és lelki boldogságod megkeresésén. Így talán rájöhetsz, mennyire nem számít, hogy az embernek az ostoba közösségi média szerint  tökéletes testalkata van-e vagy sem. 

Ha már témánál járunk, törölj mindent és mindenkit a hírfolyamodról, amitől szarnak éred magad. Ha ismerősöd, ha nem, legyél könyörtelen a saját egészséged érdekében.

Légy hálás minden fájdalommentes napért és azokért is, amikor influenzás vagy, fáj a hátad vagy kificamodott a bokád, nyöszörögj kicsit, de légy hálás, hogy nem vagy életveszélyben és hogy elmúlik. Ne siránkozzatok annyit, emberek! És segítsetek egymásnak minél többet. 

Adni, adni adni. Teljesen igaz, hogy sokkal boldogabb leszel, ha másoknak segítesz, mint ha magadnak. Bárcsak többet csináltam volna ezt! Mióta kiderült a betegségem, rengeteg hihetetlenül kedves és odaadó embert ismertem meg, a barátaim, a családom és teljesen ismeretlen emberek kedves szavai és gondos segítsége elárasztott. Sohasem tudnám viszonozni nekik. Sohasem fogom elfelejteni őket és örökké hálás leszek nekik. 

Elég fura érzés, hogy most, a legvégén van egy csomó pénzem, amit elkölhetnék… most, hogy meghalok. Nem éppen az az időszak, amikor elmész vásárolgatni, például veszel egy új ruhát. Ilyenkor jön rá az ember, hogy mekkora butaság, hogy azt hisszük, megéri vagyonokat költeni ruhákra vagy más tárgyakra.

Inkább vegyél valami szépet az egyik barátodnak egy új ruha, kozmetikum vagy ékszer helyett, amit már annyira kinéztél arra az esküvőre. Egyrészt senkit sem érdekel, ha ugyanazt a ruhát kétszer is felveszed, másrészt nagyon jól fog esni. Vidd el a barátaidat ebédelni, vagy ami még jobb, főzz nekik valamit. Hívd el őket kávézni. Lepd meg őket egy (élő) növénnyel, egy masszázzsal vagy egy gyertyával és mondd el nekik, mennyire szereted őket, mikor átadod.

Becsüld meg más emberek idejét. Ne várakoztasd meg őket, mert “nem vagy az a pontos típus”. Kelj fel korábban, ha másképp nem megy és tartsd tiszteletben, hogy nem egyedül várakozva akarják tölteni az idejüket, hanem a te társaságodban. Hidd el, ők is tisztelni fognak érte! Ámen.

Idén a családdal úgy döntöttünk, hogy ajándékmentes karácsonyt tartunk és ez a kissé szomorú és üres karácsonyfa ellenére is nagyon jó döntés volt, mert eltűnt a vásárlás nyomása, helyette mindenki kedvességekkel teleírt kártyákat adott. Egyébként is nagyon furcsa elképzelni, ahogy a családom ajándékot vesz nekem annak tudatában, hogy előbb-utóbb vissza fog hozzájuk jutni… Talán bénának tűnhetnek, de azok a kártyák sokkal többet jelentenek nekem, mint bármilyen ösztönből vásárolt ajándék. Ja, és a sok ajándékra vágyó kisgyerek hiányával is könnyebb volt mindent otthon csinálni. Na, szóval a tanulság az, hogy a jó karácsonyhoz nem elengedhetetlen az ajándékozás.

Élményekre költsd a pénzt, vagy legalábbis ne az élmények rovására költsd el minden pénzed materiális dolgokra.

Szervezd végre meg azt a strandolást a parton amit már olyan régóta tervezel. Mártsd a lábadat a vízbe és áss bele a lábujjaiddal a homokba. Áraszd el ar arcodat sós vízzel.

Menj gyakrabban a természetbe.

Random költői kérdés: az a több óra amit a hajaddal és sminkeddel töltesz minden nap vagy csak egyetlen éjszakára, biztos, hogy megéri? Ezt sosem értettem a nőkben.

Kelj fel korábban néha és hallgasd a madarakat, miközben nézed, milyen gyönyörű színeket hoz magával a felkelő nap.

Hallgass zenét, de figyelj is rá oda. A zene terápia. Minél régebbi, annál jobb.

Simogasd a kutyádat. Nekem ez nagyon fog hiányozni.

Beszélj a barátaiddal. Tedd le a telefont. Vajon jól vannak?

Utazz, ha erre vágysz, ha nem, akkor ne.

A munkád szolgálja az életedet, ne pedig fordítva.

De komolyan, tedd azt, ami boldoggá tesz téged.

Edd meg a tortát. Bűntudat nélkül.

Mondj nemet azokra a dolgokra, amiket tényleg nem akarsz csinálni.

Ne érezd magad arra kényszerítve, hogy azt csináld, ami mások szerint igazán beteljesíti az életet. Lehet, hogy te középszerűségre vágysz és ezzel semmi baj nincs.

Minden alkalommal, amikor lehetőséged van rá, mondd el a szeretteidnek, mennyire szereted őket és szeresd is őket minden erőddel.

És ne felejtsd el, ha valami boldogtalanná tesz, - munkában, szerelemben, bármiben - azt meg tudod változtatni. Legyen bátorságod a változásra. Nem tudod, mennyi időd van hátra ezen a földön, ne pazarold el elkeseredetten. Tudom, hogy mindenki ezt mondja, de borzasztóan igaz.

Na mindegy, ezek csak egy fiatal lány életvezetési tanácsai. Fogadd meg őket, ha gondolod.

Ja, és még egy dolog. Ha van rá lehetőséged, tégy meg egy szívességet az emberiségnek (és nekem), és kezdj el rendszeresen vért adni. Jó érzés lesz és életeket is menthetsz vele. Könnyen elfelejtjük, pedig három életet lehet megmenteni minden véradással! Óriási hatása lehet az embernek egy nagyon egyszerű folyamattal.

A véradás (több zsák, mint amennyit számon tudnék tartani) tartott életben egy plusz évig – egy évig, amiért örökké hálás leszek, hogy itt tölthettem a Földön a családommal, a barátaimmal és a kutyámmal. Egy év, amikor csupa nagyszerű dolog történt velem.

Szeretettel:
Hol”

(A Mivoltma fordításában, Holly Butcher Facebook-bejegyzése alapján)

Mivoltma a facebookon
Népszerű
;