Öt dolog, amit ma már másképp tudunk, mint ahogy az iskolában tanultuk

A tudomány csodálatos dolog. Például azért mert folyamatosan fejlődik és alakítói esendőek: a tudósok hibáznak, sokáig nem találnak dolgokat, állandó küzdelem az egész. A Redditen kibontakozó vita után szedték össze azokat a fontos tudományos fejleményeket, amiket csak az elmúlt 14 évben ismertek el/fedeztek fel, viszont alapjaiban változtathatja meg a világról alkotott képünket. Nem mind azonnal, és nem is mind közvetlenül, de hatásuk borzasztóan fontos lehet.

Öt óceánunk van

via Wikipedia

Általános iskolában eleve csak háromról tanultunk. Csendes, Indiai, Atlanti. Ott van még a Jeges-tenger, ami a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet (IHO) szerint óceánnak számít. 2000-ben pedig szintén az IHO döntött úgy, hogy az Antarktiszt körbeölelő vízfelület is megkapja az óceán rangot, így lett belőle Déli-óceán. Az indoklás oka az volt, hogy az óceán vize kismértékben keveredik csak a többi óceánéval, és saját ökoszisztémája is van.

Folyamatosan születnek új idegsejtek az agyunkban

(via Wikipedia)

Egészen a nyolcvanas évekig az volt a tudományos meggyőződés, hogy  az agyunkban lévő idegsejtek születésünk után már nem osztódnak tovább. Michael Kaplan majmok agyán végzett kutatásai kellettek ahhoz, hogy felmerüljön az agy neurontermelő képessége. Kétezres évek végén kutatóknak sikerült kísérlettel igazolniuk, hogy létezik a neurogenezis, azaz az agy valóban gyárt új idegsejteket, elsősorban a hippokampusz nevű régiójában. Még ha arról vita is folyik, hogy pontosan mit csinálnak az új neuronok, létezésükben ma már nem kételkedik senki.

Végre megértettük, hogyan terjed annyira gyorsan a víz a sejtek között

(via Wikipedia)

Korábban ennek megmagyarázása sok gondot okozott a tudósoknak. A sejtmembránok ugyanis olyan foszfolipid bilayert is tartalmaznak, amin elvileg nem tud átjutni a víz.

A kémiai Nobel-díj 2003-as nyertesei, Peter Agre és Roderick MacKinnon azonban proteincsatornákat fedezett fel a sejtmembránokban, aminek köszönhetően meg tudták magyarázni, hogyan szállítódik a só és a víz a sejteket elválasztó hártyán át.

Hogy miért fontos ez? Egy rakás élettani folyamatot megérthettünk így, például a vesék működéséről, ráadásul sok vese- és szívrendszeri betegség okainak megfejtéséhez közelebb jutott így az orvostudomány.

Kisebbek a protonok, mint azt eddig hittük

(MIT)

Amolyan tudományos meggyőződés volt, hogy  a proton átmérője 0, 8768 femtométer. Azaz elég kicsi, egy femtométer ugyanis a méter billiomod részének ezredrésze (1×10−15 m). Egy 2013-as kutatás ugyanakkor arra jutott, hogy az átmérő bizony négy százalékkal kisebb.

Bármennyire is aprónak tűnik a különbség (az is!), lehet jelentősége. A részecskefizika összes számítása is erre épül. Sok fontos fizikai állandót lehet, hogy rosszul számoltak ki, és lehet, hogy újra kell gondolni a kvantumdinamika alapjait is. Izgalmas évek jönnek!

Létezik az isteni részecske

(Wikipedia)

A Higgs-bozon létezését a hatvanas évek óta feltételezték a tudósok. Ez egy olyan részecske, amit a részecskefizika standard modellje jósolt meg, és ez felelős a többi részecske tömegéért.

A standard modell négy alapvető kölcsönhatásból hármat egyesít, és leírja az általunk látható anyagot és kölcsönhatásait. Egyedül a gravitáció nem fér bele a standard modellbe, de az elméleti fizikusoknak így is borzasztóan fontos szerepe van. Az elméleti tudásunk bővülése mellett pedig olyan technológiai fejlesztések is lehetővé válhatnak a felfedezésének hála, amiket ma még el sem tudunk képzelni. Éppen ez az egésznek a lényege.

(via Business Insider)